Hogyan lesz a mászásból és a kalandból film?

Cedar Wright a mestere annak, hogyan ne vegyük túl komolyan az életet. Példája ragadós és persze ez az attitűd a filmjeibe is beszivárog. Mert Cedar ennek is a mestere. Hihetetlen érzéke van ahhoz, hogy a közönséget megragadó módon mutassa meg a föld felett egyensúlyozó profi sportolókat. De vajon mitől ennyire sikeresek a filmjei? Mitől nyerik egyik díjat a másik után?

Wright a Sierra előhegyeinek lábánál, a Yosemite Nemzeti Parktól mintegy egy órányira nőtt fel. Nem nehéz a végzetet „vádolni” azzal, hogy a sziklamászáshoz fordult. A legérdekesebb ebben az egészben az, hogy mindez mikor és hogyan következett be. A szülei rendszeresen vitték kirándulni, túrázni, gyerekként mégsem érdeklődött a sziklák iránt. A középiskola elvégzése után angol irodalom és kreatív írás szakon tanult tovább a Humboldt State University-n és itt ismerkedett meg közelebbről a sziklamászás világával.

Hasonló kanyarokkal és kitérőkkel jutott el a fényképezéshez és a filmkészítéshez is. Még középiskolás korában lelt rá apja régi DSLR kamerájára és autodidakta módon igyekezett elsajátítani a filmezés művészetét. Bár ő volt az iskolai újság fotósa és az évkönyv szerkesztője, a fényképezés nem ragadta meg azonnal.

A diplomaosztó után úgy döntött, hogy a hagyományos amerikai életmód helyett egy másikat választ: a hagyományos mászó életmódot. Beköltözött a furgonjába és minden idejét Joshua Tree-ben és a Yosemite-ben töltötte, a sziklákon. Ezeken a gránitfalakon tanulta meg mindazt, ami ahhoz kellett, hogy később a világ minden táján képes legyen hihetetlen utakat nyitni. A tehetségére a szponzorok is felfigyeltek és hamarosan a híres The North Face csapat tagja lett. Így talált rá arra az inspiráló közegre, ami végül megismertette vele az outdoor fényképezés és filmezés világát.

cedar5

Fotó: Cedar Wright

Szponzorált sportolóként Wright gyakran szerepelt különböző filmekben. Így született meg benne a vágy és az igény arra, hogy összekapcsolja a sziklamászást és a filmezést. „A Sender Films, Jimmy Chin és Renan Ozturk nagyon erősen hatottak rám” – vallja Wright. „Ahhoz, hogy jó felvételek készüljenek, a mászónak és a filmesnek egy hullámhosszon kell lennie. Izgalmasnak találtam ezt a folyamatot és egyre jobban ki akartam próbálni magam a kamera másik oldalán is.”

És pontosan ezt tette. Vett egy kis 1 CC kamerát és elkezdte filmezni a mászásait, a kalandjait. Soha nem vett részt filmes képzésben, de igyekezett mindent megtudni a videós világról.

Az elszántság és a kemény munka lassan meghozta gyümölcsét. A nagy áttörést a Sufferfest jelentette. Wright és jó barátja, Alex Honnold nekivágott, hogy megmássza Kalifornia összes 4 000 méteres szikláját, ráadásul úgy, hogy biciklivel jutnak el egyiktől a másikig. 1 200 kilométer biciklizés, 16 000 méter mászás, és több mint 30 000 méternyi emelkedés után sikerrel teljesítették az akadályt. A kalandra Wright magával vitte Sony RX100-as kameráját. Az RX100- as elsősorban kis mérete miatt ideális választás. Sokkal „észrevétlenebb” tud maradni, mint egy nagyobb DSLR. Miután hazament és átnézte a felvételeket rájött, hogy itt a nagy lehetőség!

cedar1

Fotó: Cedar Wright

„Megszerkesztettem és megvágtam az első Sufferfest filmet. Több fesztiválon is járt, többek közt a Banff Hegyifilm Fesztiválon és a Mountainfilms Fesztiválon is.” A siker arra sarkallta Wrightot, hogy belevágjon a folytatásba. Így született meg a Sufferfest 2, amiben újra megtapasztalhatta, hogy milyen pozitív és negatív következményekkel jár az, ha valaki egyszerre főszereplője, rendezője és operatőre egy filmnek. A Sufferfest 2-ben újra Honnold szegődik mellé, ezúttal 45 sivatagi tornyot másznak meg. A köztük lévő távolságot – természetesen – ismét kerékpárral győzik le.

banff-mountain-film-festival

Fotó: Sufferfest c. film

A Sufferfest filmek sikere elég motivációt és magabiztosságot kölcsönzött Wrightnak ahhoz, hogy folytassa a filmkészítést. „A történetmesélés függőséget okoz. Káprázatos élmény inspirálni másokat, megosztani velük egy-egy történetet. Nem lehet abbahagyni.” – mondja Wright.

Akkor hát mi a titka a sikeres filmeknek? „A filmkészítésben a történet a legfontosabb. Az embereket lenyűgözi a legmodernebb technika, a legújabb kütyü, de semmi nem fontosabb annál, hogy a karakterek jól legyenek felépítve, hogy a történet sodró lendületű legyen.” – mondja Wright.

Bármennyire is vágyakozunk a távoli, ismeretlen helyek után, fontos, hogy a fényképezést és a filmrögzítést ismerős, hazai terepen kezdjük – legalábbis Wright ezt tanácsolja. A kedvencei közül jó néhány filmet szinte a saját udvarán vett fel, köztük a két utolsót is a „Stumped”-et és a „Safety Third”-öt. Mindkét film látható a sziklamászó filmek egyik legnagyobb – ha nem a legnagyobb – fesztiváljának, az idei Reel Rock 12-nek a műsorán. Ez is csak azt bizonyítja, hogy egy jó filmért nem kell messzire utazni, némi kreativitással hazai terepen is remek kis mozit lehet összehozni.

A free-szóló – a kötél, beülő és biztonsági felszerelések nélküli mászás – nem idegen Wright-tól. Elismert free-szólósként szívesen filmezi a sziklamászás legveszélyesebb műfaját. A legtöbb free-szólóról szóló filmben – mint például az „El Sendero Luminoso”-ban is – csak a sikeres kísérlet után veszik fel a jeleneteket, szakaszonként reprodukálva a mászást. De Wright más utat követ: a kötél nélküli mászásokat valós időben veszi fel, ami további terheket ró a mászóra. A kulcs Wright szerint a mászó és az operatőr közötti tökéletes összhangban és bizalomban rejlik. Biztosnak kell lenni abban, hogy mindketten száz százalékig megbíznak a másikban és egyikőjük számára sem kényelmetlen a helyzet.

A „Safety Third” egyik kulcsmozzanata (Vigyázat! Spoiler-veszély!), amikor Brad Gobright egy rosszul rögzített aktív ék miatt lezuhan a szikláról és eltöri a csigolyáját. Wright szempontjából ez a jelenet kihagyhatatlan volt a filmből. Bármennyire megrázó és brutális ez a pillanat, rengeteget ad hozzá a történethez, segít megmutatni, hogy milyen veszélyekkel néz szembe egy sziklamászó. Az ilyen és ehhez hasonló pillanatok pontosan azt hangsúlyozzák, amit Wright mindig is mondott: akkor kell elővenni a kamerát, amikor a legkevésbé sem akarod! „A kényelmetlen, félelmetes szituációkban vagy amikor az időjárás vagy a körülmények miatt a felszerelésed és a saját testi épséged miatt is aggódnod kell – na akkor kell elővenni a kamerát, mert ezek azok a pillanatok, amikor tényleg történik valami, amikor a cselekmény a legjobban ki tud bontakozni.”

Safety Third 12 credit Taylor Keating

Fotó: Cedar Wright, Safety Third

A következő filmjében Wright a The North Face csapattal közös antarktiszi expedícióját mutatja be. Élete nagy álma volt ez az utazás. Amióta csak mászni kezdett, mindig erről a földöntúli tájról és az ott magasodó masszív sziklákról álmodozott. Csak hab a tortán, hogy még filmet is készíthetett belőle! A sajátos Wright-humorral fűszerezett “Of Choss and Lions” után, ami Wright és Honnold kenyai kalandját örökíti meg, a The North Face csapata tudta, hogy megtalálta a megfelelő embert a feladatra. „All-star játékosok egy all-star helyen. Minden együtt van egy jó filmhez.” – mondja Wright. „Szerencsére sikerült megnyernünk a hihetetlenül tehetséges Pablo Duranát operatőrnek. Az extrém hideg komoly kihívást jelentett. Figyelnünk kellett például arra, hogy a technika használható maradjon. Pablo szinte az egész úton merevlemezekkel, aksikkal és kamerákkal osztozott a hálózsákján, hogy melegen tartsa őket. Az anyagokat igyekeztünk a nap legmelegebb óráiban letölteni.” – meséli Wright.

Wright egyik nagy példaképe Galen Rowell. A “Singh-Ray graduated neutral density” filterek egyik úttörője nemcsak remek fotós és operatőr, hanem kiváló mászó is volt. „Rowell volt Jimmy Chin mentora” – mondja Wright. „Nem mellékesen, eszméletlen jó mászó is volt.”

Ha valahol belefutsz Wright-ba, akkor biztos lehetsz benne, hogy valami őrült kalandba futottál bele. Az Antarktisz után Kenyába utazott siklóernyőzni. Valóra akarta váltani a nagy álmát, a 100 mérföldes utat. Sikerült neki. Persze a kamerát sem hagyta otthon, így a közeljövőben egy újabb őrült Wright filmre számíthatunk! Wright tervei között szerepel az is, hogy társadalmi kérdéseket boncolgasson a filmjeiben, így például szeretne a filmet forgatni a transznemű mászókról.

Forrás: fstoppers.com