That One Friend

A profi síelő Sierra Schlag karrierjét a felkészülés, a kitartás és az új, kihívást jelentő lejtők keresése határozza meg. Amikor azonban legjobb barátnője, a bohókás és szabad szellemű Waverly „Waves” Chin megjelenik rengeteg nassolnivalóval és jókedvvel, Sierra emlékeztetőt kap arra, hogy a síelést – és az életet – néha nem kell annyira komolyan venni.

9 perc I 2025 I USA
Rendező: Sara Beam Robbins, Grant Robbins
Filmprodukciós iroda: The Road West Traveled
Téma: síelés
Szöveg és felirat: angol nyelven, magyar felirattal

That One Friend

Professional backcountry skier Sierra Schlag has built a career around focus, grit, and always chasing the next big line. She takes her job, and her skiing, seriously. But when Waverly Chin — aka Waves — her funky, free-spirited best friend shows up with snacks and silliness, it’s reminder not to take life (or skiing) too seriously.

9 Mins I 2025 I United States 
Director: Sara Beam Robbins, Grant Robbins
Production Company: The Road West Traveled
English-language film with Hungarian subtitles

Sierra Schlag

Sierra Schlag japán–amerikai profi síelő és történetmesélő, aki Colorado államban, a Roaring Fork-völgyben él.

Park Cityben nőtt fel, ahol fiatalon mogul síelésben versenyzett, pályafutása azonban az évek során a magashegyek a backcountry síelés felé fordult. Sportolóként és producerként több sífilmen is dolgozott, többek között a Bloom, az Advice for Girls és a NISEI című alkotásokban. Célja, hogy a történetmesélés erejével és a közösségépítés révén a sísportot befogadóbbá tegye mindenki számára. Egy hosszú hegyi menet után legszívesebben Sour Patch Watermelons gumicukorral ünnepel, szabadidejében szívesen köt, és a legjobban azt élvezi, amikor barátaival együtt nevetve fedezhetik fel a hegyeket.

Hogyan változtatta meg a sísportról alkotott szemléletedet az, hogy a mogul síelésről a backcountry síelésre váltottál?

Ez a váltás teljesen megváltoztatta a síeléshez való hozzáállásomat. Amikor mogulban versenyeztem, a síelést elsősorban versenysportként éltem meg, és ez fokozatosan elvette az örömét. Miután más irányba indultam, újra felfedeztem benne a kreativitást és a játékosságot, miközben a saját feltételeim szerint feszegethettem a határaimat.
A backcountry síelésben azt is szeretem, hogy sokkal mélyebb kapcsolatot teremt a tájjal és a sípartnereimmel. Lavinaveszélyes terepen rengeteg tényezőre kell egyszerre figyelni, ezért teljes mértékben jelen kell lenni a pillanatban.

Volt olyan élmény – a hegyekben vagy azon kívül –, amely először rádöbbentett arra, milyen ereje van a történetmesélésnek a változás előidézésében?

Amikor először részt vettem a hegyifilm fesztiválon, teljesen új szemmel kezdtem nézni a történetmesélést, és megértettem, milyen óriási hatással lehet a közönségre.
Az első filmem, a Bloom bemutatója, valamint az, hogy kapcsolatba kerülhettem a szabadtéri sportok közösségével, megmutatta számomra, mennyire fontosak azok a történetek, amelyekben az emberek magukra ismerhetnek, és úgy érezhetik, hogy képviselik és megértik őket.
Amikor elkészült az Advice for Girls, már láttuk azokat a pozitív változásokat, amelyeket szerettünk volna elindítani a sísport világában. Ez még inkább megerősített bennünket abban, hogy olyan filmeket készítsünk, amelyekre az emberek valóban kíváncsiak.

Milyen szerepet játszik a közösség a síelésben és az alkotói munkádban?

A közösség számomra mindent jelent. A barátokkal való síelés ennek a sportnak a legjobb része – ettől lesz igazán örömteli az egész.
Amikor filmeken dolgozunk, mindig arra gondolunk, hogy kiknek készítjük őket. A válasz mindig ugyanaz: a saját közösségünknek. Az a célunk, hogy a sífilmek hitelesebben és sokszínűbben mutassák be azokat az embereket, akik ezt a sportot élik. És talán a filmkészítés legjobb pillanata az, amikor végül mindenki együtt ül egy moziteremben, és közösen nézi a filmet.

Ha leírhatnád a tökéletes napodat a hegyekben, milyen lenne?

Egy hegyi turistaházban ébrednék tavasszal, a legjobb barátaimmal körülvéve. A lavinaviszonyok tökéletesen stabilak lennének, így együtt felkapaszkodnánk egy a egy gyönyörű corn hóval borított, meredek couloirba, amelyen aztán lesíelnénk. A síelés után visszatérnénk a kunyhóba, készítenénk egy finom sajt- és felvágottas tálat, majd az est hátralévő részét társasjátékkal töltenénk. Ez lenne számomra a tökéletes nap.